JÖSSZ EGY MESÉRE? INTERJÚSOROZAT
"...a mesélés az együttlét szinonimája, s egyben az összetartozás záloga. A közösen megélt pillanatok és átmesélt történetek teszik otthonná a házat, családdá az emberek egy csoportját." /Nyulász Péter/
Hatással vannak ránk, személyiségünkre, kapcsolatainkra, akár munkánkra mesélős, felolvasós emlékeink? Volt, van és lesz mit átörökíteni felnőtt létünkbe a réginek tűnő meséink birodalmából?
A gyerekkori mesék, történetek erejéről, netán annak hiányáról, az olvasás és az olvasóvá nevelés fontosságáról kérdezek családosokat, családalapítás előtt állókat, friss gyakorló szülőket vagy éppen már nagyszülőket.
Gulyás Tibor volt HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) elnök, jelenleg innovációért felelős helyettes államtitkár. Tibor a HÖOK elnöki posztja előtt, a Nemzeti Ifjúsági Tanács alelnökeként, azt megelőzően pedig a Magyar Ifjúsági Konferencia elnökeként tevékenykedett. Hét év az országos ifjúsági ernyőszervezetek élén alapos rálátást biztosított az ifjúságra, a fiatalok problémáira, ami automatikusan kijelölte a feladatot is, vagyis a fiatal korosztály, ifjúsági szervezetek érdekképviseletét. Az új poszt is csupa izgalmakat ígér, hiszen az innováció nem más, mint állandó megújulás, tehát az egyhangúság és eseménytelenség kizárt.
Rögtön egy idézettel nyitok.
" - Jóllakni??? Egy történettel?
- Ühüm. Szerintem vannak ilyen történetek. Hogy hiányzik valami, nem is veszi észre az ember, csak korog a szíve, és akkor egyszer csak előbukkan egy történet, egy mese vagy egy film, és minden kisimul."
/Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye/
Van ilyen történeted Tibi? Ami lecsillapítja a lélek háborgását, vagy ha űr van belül kitölti a lelket? Vagy csak úgy egyszerűen segít, amikor kell, mint egy jó zene vagy egy őrült tánc?
Ez az érzés azt jelenti számomra, hogy itt az ideje, hogy foglalkozz magaddal, fejlődj és ilyenkor az olvasás vagy a sport az, amit választok.
Hogyan emlékszel a gyerekkorodra? Meséltek Neked esténként?
Természetesen, viszont viszonylag korán váltotta a különböző darabokra való felkészülés. Gyermekkoromban több színjátszó körben is játszottam és a szövegek gyakorlása váltotta az esti meséket, ami emlékeim szerint elég intenzív volt.
Emlékszel a tanító nénidre, bácsidra, akitől megtanultál olvasni? Milyen élmény volt az olvasás tudományának elsajátítása?
Nagyon jó érzéssel gondolok vissza a tanító nénimre, mind a mai napig és ha épp otthon vagyok és a lakásuk előtt megyek el, jó érzéssel gondolok rá. Szerencsés embernek tartom magam, hogy egy ilyen fantasztikus ember mellett sajátíthattam el az olvasást. Izgalmas dolog volt ez a folyamat, összefűzni a betűket, azokból szavakat, mondatokat alkotni. Szép emlékeket ébreszt bennem.
Mit adott és ad Neked az olvasás?
Az olvasás nyitotta ki a világot előttem és segített rendkívül sok dolgot megérteni, átlátni.
Sok-sok évet eltöltöttél az oktatási rendszerben, majd ifjúsági szervezetek élén. Mit tapasztaltál? Olvastak a kortársaid? Az olvasás nemcsak kikapcsol, hanem szókincset ad, segíti a kifejezőkészséget, tágítja az ismereteket. Mondhatni erre mindenkinek szüksége lenne, mégsem olvas mindenki.
A szűkebb környezetemben lévő emberek, a barátaim olvastak, de láttam, tapasztaltam, tapasztalom, hogy sokan vannak, akik nagyon keveset olvasnak.
Amikor azt mesélem, hogy az egyetemi évek alatt minden kötelező és minden ajánlott szakirodalmat elolvastam, valamint azzal szórakoztattam magam, hogy soha nem néztem meg a tételeket, hogy helyben kihívást jelentsen egy-egy vizsga, akkor van, aki ezen meglepődik, pedig csak ajánlani tudom.
Milyen témájú könyveket kedvelsz igazán? Élethelyzethez köthető?
A munkámból kifolyólag nagyon sokat olvasok a szakterületemet illetően, a kutatásom miatt sokat foglalkozom etikai témájú, tárgyú művekkel és ezen túlmenően mindig van egy fókusza a „hobbi” olvasmányaimnak, „otthoni” kutatásaimnak. Ilyen volt például a világvallások története. Most épp az előttünk álló jövő irányaival, kihívásaival foglalkozom.
Mikor és kivel beszéltél legutóbb könyvekről?
Egy kutatóval épp tegnap beszélgettem Yuval Noah Harari munkásságáról, gondolatairól, következtetéseiről. (Szerk.: Yuval Noah Harari, izraeli történész, író, filozófus.)
Könyvesboltban vásárolsz vagy internetes könyváruházból online rendelsz?
Csak akkor vásárolok online, ha nincs más választásom. Nagyon szeretek szétnézni az áruházakban, mindig találok valami érdekeset, ami azt is jelenti, hogy a kiválasztott könyv mellett legalább plusz egy könyvvel térek haza.
Hallottál már a Poket Zsebkönyvekről? Rengeteg fiatalt elért ez a fajta olvasás-népszerűsítő mozgalom.
Igen, és nagyon-nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Elérhető áron, zsebre tehető minőségi irodalmat vásárolhatunk automatákból sok budapesti, de egyre több vidéki városban elhelyezett automatából is. 
Pozícióidból kifolyólag, közszereplőként számtalan beszéden, előadáson túl vagy és még fogsz is mondani biztosan jó párat. Szoktál használni irodalmi idézeteket vagy beékelni egy-egy történetet az előadásaidba?
Szoktam használni és nagyon szeretem, amikor a felkészülésnek ez a pontja érkezik el. Ez az egyik legjobb rész.
A játékosság felszabadít, a gyermeki kíváncsiság pedig a legőszintébb érdeklődés. A legtöbb felnőtt mégsem meri elővenni gyermeki énjét, pedig mélyen mindenkiben ott van elrejtve. Innovációs helyettes államtitkárként tudnál meríteni a mesék erejéből? Vagy a mesét eszközként használva rávilágítani a munkádban olyan területekre, melyek figyelmet érdemelnek?
Biztosan, és az alkalmazás kihívás is. A példaképekről szóló történetek például inspirálnak, erőt adnak, jövőképet mutathatnak bárkinek.
2012. november 20-án a Gyermeki Jogok Világnapján az emberi erőforrások minisztere Magyar Ifjúságért Díjat adományozott Csukás István írónak, mellyel egyidejűleg Te miniszteri dicséretben részesültél az ifjúságügy terén végzett munkád elismeréseként. Milyen érzés volt, hogy gyerekkorod mesehőseinek alkotójával egyszerre részesültetek miniszteri ifjúságügyi elismerésben?
Nagyon meglepődtem, amikor megláttam az írót. Megtisztelő volt számomra az elismerés és nagyon felemelő volt az esemény. 
Még családalapítás előtt állsz és munkád révén is rettentő elfoglalt vagy, így egy rövid történetekből álló sajátos humorú mesekönyvet szeretnék Neked ajánlani, Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) c. könyvét. Kicsibácsi és Kicsinéni egy dióban élve nevelgetik gyermeküket, Imikét a bádognyulat, mindeközben érdekes ténymegállapításokat tesznek. Ha fáradt vagy, csak vedd fel a semmitlátós szemüveget Kicsibácsi után szabadon, de jól figyelj, ha egy jövőbelátó szemüveg is a kezedbe kerülne, azt ne vedd fel soha! Kicsibácsi is így tenne.
„SEMMI
Kicsibácsinak van egy semmitlátós szemüvege is. Na azt azért felveszi néha, amikor már nagyon elege van a sok látnivalóból. Leül a foteljébe, orrára teszi a szemüveget, és egy darabig nézi vele a semmit. Ilyenkor pihen.”
Köszönöm az ajánlást!
Végezetül üzensz valamit az olvasás kapcsán különösen a Neked kedves településeknek, Örménykútnak és Pécsnek?
Aki teheti éljen a járvány adta szabadidőben azzal, hogy olvas.
Köszönöm, hogy időt szakítottál erre a röpke olvasós beszélgetésre!
A mese legyen Veled!
fotók: dr. Urbán Anna
A fotók Budapesten, a Kossuth téren készültek 2020. szeptember 2-án.
