Hogy is volt idén áprilisban? Egy tavaszi esti mese margójára:

Nincs színház. Hiányzik. Mikor lesz újra? Ki tudja? Beletörődünk a várakozásba. Mit tehetnénk? Olvasunk. Azt lehet itthon is. Felolvasunk. Azt is lehet. Kiváltságos feladataim egyike az esti mese/felolvasás, bár gyanítom ez a kivételes megtiszteltetés már nem sokáig tart. Böszörményi Gyulát olvasok fel a Lányomnak, a Lúzer Rádiót, ahol egyszer csak az ifjúsági irodalom sorai között elém tolul Kapa és Pepe. Az ember azt hinné megőrült. Én is így érzek. De nem, mert, ha valamit nagyon akarunk, azt úgy látszik bevonzzuk. Ugye mikor hova sikerül. A több, mint érdekes páros most a gyerekszobába férkőzött be. Üdv Nézőművészeti Kft.! Üdv Mucsi Zoltán és Scherer Péter! Köszi, hogy jöttetek, még ha enyhén meg is borultam hirtelen.

Böszörményi Gyula Lúzer Rádió, Kehida! c. könyvében, mely a sorozat IV. kötete, Jancsó Miklósnak állít emléket.