ROGÁCS BORISZ ÖNKÉNTES KÖRNYEZETVÉDŐ 

Borisz a Sashalmi Waldorf Iskola hetedik osztályos tanulója, lelkes természetfotós és sporthorgász. Évek óta a PET Kupa petkalóza, anyukájával és testvéreivel nem csak a Tiszán szedik a szemetet, de egyéb környezetvédelmi megmozdulásokban is részt vesznek.

Édesanyád Kucsinka Gabriella a Hangák – Zöldre Érett Nők közösségének (Hangákról részletesebben a riport végén lehet olvasni.) életre hívója és motorja. Egy igazi energiabomba. Milyen érzés volt számodra az akcióinak részesévé válni kezdetben? Örömnek vagy inkább kötelezettségnek érezted?

Amikor anya elkezdte a Hangákat, nagyon kicsi voltam, talán ötéves. Nem is értettem, hogy ez neki munka, hiszen miközben a felnőttek pakoltak a Hangák raktárban, vagy szemetet válogattak a fesztiválokon, mi gyerekek bandáztunk, játszottunk. Több barátom is van a Hangákon keresztül, akikkel nagyon szeretek együtt lenni, akár együtt dolgozni is, úgyhogy bármit is csinálunk anyáékkal, az azt jelenti, találkozom velük, és biztos jó dolgok történnek. Persze anya olyanokba is berángatott már, amihez semmi kedvem nem volt, például egyszer egy újrahasznosított farmerruha divatbemutatón ő volt műsorvezető, mi gyerekek pedig a modellek, azt utáltam. De anya nagyon jól tud lelkesíteni és rábeszélni mindenkit, és már akkor is tudja, milyen jól fog sikerülni valami, amikor még elképzelni sem lehet. Ez amúgy jó, hogy ilyen. Csak ő szeret szerepelni, beszélni másoknak, én pedig nem, inkább szívesen kamerázok vagy fotózok. 

Csömörön, a természetben, anya és a gyerekek, Borisz és Léna

2017. június, Réthy Fashion divatbemutató újrahasznosított farmerruhákkal, balról: Rogács Borisz és barátai

2017. június, Réthy Fashion divatbemutató újrahasznosított farmerruhákkal, Kucsinka Gabriella és Rogács Léna

Vissza tudsz emlékezni, hogy mi volt az első környezetvédelmi megmozdulás, amiben részt vettél és hány éves voltál ekkor? 

Erről megkérdeztem anyát, mert magamtól nem tudtam, mi volt az első. Amikor a Hangák létrejött, anya kitalált egy flashmobot, amin a mosószóda, szódabikarbóna és citromsav használatát népszerűsítették. Egy plázában osztogattunk kis tasakokat ezekkel a porokkal, és az emeletről is leöntöttünk egy nagy kosár porral teli tasakot az emberek közé.  Közben egy nagy lepedőre az volt írva, hogy vannak porok, amikre érdemes rászokni. Akkor még nem értettem, miért csináljuk, valami felnőtt poénnak gondoltam, de tudom, hogy nagyon sokan látták és írtak is róla.

Többször részt vettél már a PET Kupán. Mondhatni vérbeli PET kalóz vagy. Elmeséled hogyan zajlik a tiszai ártér tisztítása? (A Tiszai PET Kupa 2013-ban életre hívott, évről évre megrendezett 8 napos verseny, vagyis egy nagy önkéntes Tisza mentő/tisztító akció.)

Úgy van, hogy az első két nap tutajt készítünk raklapokból, alá palackokat kötünk, amiben van szárazjég és víz.  A mi feladatunk a palackok töltése. Ezek is előzetesen gyűjtött hulladék palackok. Utána elindul a futam. Egész héten szedjük a szemetet az ártérben. Mi gyerekek a hajón leszedjük a kupakokat és szétválogatjuk anyag és szín szerint a szemetet, mert így több pontot kapunk érte. Szerintem egyre többet bírunk mi is, és mi is sokat dolgoztunk azért, hogy tavaly másodikok lettünk.

2018. augusztus, PET hajó vízre tétele, további képek a galériában: lenti kép jobb alsó sarkára kattintással érhetőek el a fotók

Idén tavasszal kétnapos nagy szemétszedési akciót szerveztek a Hangák Csömörre. Rengeteg hulladékot gyűjtöttetek. Milyen érzés volt a lakóhelyeden tevékenykedni?

Nagyon kár, hogy mindig találni szemetet. Nekem végül is az mindegy, hol szedjük, de Csömörön is jó volt. Nálunk aludt egy csomó ember, sokáig ébren lehetett lenni, a szemétszedésen pedig sok ismerős volt. Az jó érzés volt, hogy ezt anyáék szervezték, és még soha nem jártam előtte a Községgondnokságon, ahova a sok szemetet szállították. A táncos flashmobba nem tudtak belerángatni, de utána készült róla egy videó, ami több tévében is lement, és annak azért örülök, hogy ilyen jól sikerült. Az még mindig furcsa, ha mondjuk anya jön értünk a suliba, és előtte valamelyik tévében volt, de azt mondja, hogy ennek a munkának az is része, hogy olyat találjanak ki, ami másoknak is felkelti a figyelmét és megmutatja, hogy a környezetvédelem izgalmas, szórakoztató dolog is egyben, nemcsak hasznos.

2021. április, Csömör kétnapos szemétszedési akció,  további képek a galériában: lenti kép jobb alsó sarkára kattintással érhetőek el a fotók

Van egy húgod és egy bátyád is. Ők is ugyanolyan aktív résztvevői, mint Te, Anyukátok szervezte vagy általa népszerűsített eseményeknek?

Vencel, a bátyám már anya nélkül is jár szemetet szedni, mert tagja a PET Kupa utánpótlás csapatának. Egyszer már ő is szervezett egy szemétszedést a XVI. kerület egyik erdőjébe. Léna húgom ugyanúgy, mint én, mindenhova jön, ahova anya visz minket. Amikor kisebb volt, ő nem mindig élvezte, de már belejött és dolgozni is egyre többet tud.

2020. augusztus, PET Kupa, Rogács Vencel

2020. augusztus, PET Kupa, Rogács Léna

A kortársaid, hogyan vélekednek az önkéntes tevékenységedről, menőnek tartják? Esetleg csodabogár vagy a szemükben?

Nem szoktam mesélni róla általában, de ha szóba kerül, szerintem tetszik a többieknek. Sőt, ez biztos is, mert a csömöri szemétszedésre is több osztálytársam eljött és most már a PET Kupára is jönnek velünk még négyen.

Idézek egy Sziámi dalból Neked. Mit gondolsz ez az utunk? Visszatérni valami emberibbhez és kezdetlegesebb életformához? Vagy a meglévő világot minden jótéteményével, technikai vívmányával kell jól használnunk és élhetőre formálni?

„Úrrá leszünk a fellázadt digitális őslényeken
Visszatérünk felégetett, féltve őrzött ösvényeken...”

Vannak találmányok, amik hasznosak és könnyebbé teszik az életet, és azt nem hiszem, hogy az emberek maguktól visszafelé lépnének. De a Waldorf iskola például elég szigorú ebben a témában, és a természetes dolgokat szereti.  Ha okosan használjuk az eszközöket és nem esünk túlzásba, akkor az jó, szerintem. Például amikor egész nap a természetben vagyok, és este pedig megnézek egy horgászos videót, nem érzem, hogy túlzás lenne.

 Borisz, a lelkes sporthorgász

Szeretnéd kipróbálni magad az önkéntesség más területein is később?

Szerintem nem, a környezetvédelem tetszik nekem.  

2019. május, Kismaros - Borisz

+ 1 Kultúrnasi kérdés – Szoktál olvasni? Ha igen, mi volt a legutóbbi könyvélményed?

Minden nap olvasok, este elalvás előtt is, ha nem vagyok nagyon fáradt. Legutóbb a Gyűrűk ura sorozatot olvastam.

***

HANGÁK – Zöldre Érett Nők közössége

A közösség nyolc évvel ezelőtt indult, ma már egy közel száz önkéntesből álló vásárló közösség-hálózat, akik minden más lehetőséget is megragadnak, hogy óvják környezetüket. Fesztivált zöldítenek, Pet Kupára járnak, edukálják a jövő generációját. Minden csatlakozni vágyót örömmel látnak.

 https://hangak.hu/

Képek forrás: Kucsinka Gabriella, csomor.hu

 ***

 A fenntarthatóság, a klímavédelem és a klímaváltozás, mint téma az ifjúsági irodalomban

A climate fictiont mint műfajt, a klímaváltozás fenyegető közelsége hívta életre. Az éghajlatváltozás problémáját boncolgató művek az emberiség jövőjének alakulásával foglalkoznak és egyben nagyon fontos üzenetet közvetítenek.  Gondolkodásra késztetik az olvasót, figyelmeztetnek, hogy mi vár ránk a távolabbi vagy nem is olyan távoli jövőben, ha a jelenlegi életmódunkon nem változtatunk.

A disztópia (negatív utópia, antiutópia, ellenutópia) valamilyen, a jelenleginél rosszabb világ/társadalom víziója. Az utópia negatív változata.

Minden climate-fiction disztópia is egyben, de nem minden disztópia climate-fiction.

• Rojik Tamás: Szárazság (2020.) +14

2050-es évek Budapestje. A klímakatasztrófa következtében súlyos szárazság van. A vízhasználat jelentősen korlátozott az állam által. Az emberek egymástól szeparáltan élnek. A bekövetkező vízhiány hatására a káosz eluralkodik. Főszereplők, két középiskolás kamasz, Dani és Anikó. 

• Rojik Tamás: Árulás (2021.) +14

A Szárazság folytatása, mely a vízhiány okozta válságot követő időszakban játszódik, amikor látszólag minden rendben van, de a rend és a nyugalom viszonylagos.  A történet középpontjában a perifériára szorult, jogfosztottként élő emberek sorsa, az állam hatalma az emberek gondolkodása felett és a klímaváltozás kérdése továbbra is.

•  Mészöly Ágnes és Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa (2019.) +12

2646-ot írunk. Az Emberek Országa, a kultúra utolsó menedéke a Harmadik Háború és a klímaváltozás miatt lakhatatlanná vált bolygón. A Heim az ország legjobb oktatási intézménye, ahová csak a legjobbak juthatnak be, Kalaallit Nunaat leendő vezetői, akik biztosítják az emberiség fennmaradását. A főszereplők, Umia egy lány, aki a kiválasztottak között is a legtehetségesebb és Nanouk, egy fiú, aki egy visszatérő álom miatt nem lelhet otthonra az iskola falai között. Ez az álom előbb csak a két fiatal világát forgatja ki a sarkaiból, de később már az egész bolygó hatalmi egyensúlyát veszélyezteti.

• Zágoni Balázs: Feketefény 1. – A gömb (2018.) +12
• Zágoni Balázs: Feketefény 2. – Odaát (2019.) +12

Az Európai Unió felbomlik. Az országok városállamokra esnek szét, a nyugdíjasok első lázadását újabbak követik, megjelenik a röghöz kötés és a neojobbágyság. A gyerekek öröklik szüleik adósságait, ezért csak egyetlen módja van, hogy az ember ne legyen haláláig a Város szolgája: ha csatlakozik a falon kívüli kolóniák egyikéhez, ahol viszont nélkülözés van és mindennap a túlélésért kell küzdeni. A főszereplők, a tizenhárom éves Vik, és az egy évvel idősebb Alja.