LENCSÉS SZILVIA – ÖNKÉNTES FELOLVASÓ

Szilvi három gyermek édesanyja. Csömörön él a családjával. A Mátyás Király Általános Iskolában dolgozik, alsó tagozaton osztályfőnök és felsőben matematikát tanít. Emellett a Német Nemzetiségi Önkormányzat Csömör alelnöke.

Röviden a felolvasó tevékenységről: A Bodor Tibor Kulturális Egyesület elsősorban látássérültek számára készít hangoskönyveket önkéntes felolvasók, vágók és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége munkatársai együttes munkájával. Az elkészült hangoskönyvekhez csak a Bodor Tibor Hangoskönyvtár látássérült tagjai férhetnek hozzá.

Az önkéntes felolvasói tevékenységbe együtt ugrottunk fejest. (megjegyzés: VAKmerő kihívás - hangoskönyv a Te hangoddal! jó ügyünk keretében) Míg magamról elmondhatom, hogy még jelenleg is a botladozó, betanuló szakaszban vagyok 5-6 felolvasott könyvvel, addig Te valami hihetetlen módon elsajátítottad a felolvasás minden csínját-bínját és nagyon rövid idő alatt bámulatos mértékben hozzájárultál a Bodor Tibor Hangoskönyvtár fejlesztéséhez. Elárulod hány könyvet olvastál már fel? Esetleg tudod, hogy ez a mennyiség hány óra felolvasásnak feleltethető meg?

Jelenleg 210 könyvem olvasható a Bodor Tibor Hangoskönyvtárban. Ez nagyjából 650 óra hallgatható hanganyag. A valóságban ennek majdnem a dupláját fordítottam felolvasásra, mert minden felvételemet meg is hallgatom, és hibajegyzéket írok a vágók számára. 

2019. április 15., 34. Telekom Vivicittá Városvédő Futás, Margitsziget - a csömöri Kulturális összeesküvés jó ügye VAKmerő kihívás - hangoskönyv a Te hangoddal! akció hirdetése, hajnali standépítés - 157 fős csömöri futócsapattal, jobbról: Lencsés Szilvia, Simonics Katalin, Bihari Réka, Asbóth Vanda

Az ember azt gondolná, hogy ez a műfaj - a hangrögzítéssel egybekötött felolvasás - egy gyakorlott pedagógusnak, aki ráadásul főleg alsós gyerekekkel foglalkozik, olvasni tanítja őket, számtalanszor felolvas nekik, megy, mint a karikacsapás, holott ez koránt sem ennyire egyértelmű. Nem mindenki érez rá a megfelelő hangsúlyra, az emberi, de nem eltúlzott és a semmiképpen nem színészkedő előadásmódra vagy éppen kiderül, hogy nincs türelme az effajta tevékenységhez. Neked mi a titkod?

Amikor nekikezdtem a felolvasásnak, én is azt hittem, hogy pedagógusként ez nekem könnyű feladat lesz. Nagy lendülettel kezdtem neki a felolvasásnak, és viszonylag rövid időn belül felolvastam az első tíz könyvemet. A saját hangom visszahallgatásával nehezen barátkoztam meg. Ez igazából egy önismereti út, az önelfogadás útja. Aztán rájöttem, hogy amíg az osztályban, ha felolvasok a gyerekeknek, belefér egy-egy tüsszentés vagy köhintés, sőt akár egy-két nyelvbotlás is, addig a rögzített felvételen mindez kifejezetten kellemetlen tud lenni. Figyelmesebben hallgatva magam, felfedeztem néhány zavaró hanghatást. Elkezdtem tudatosabb lenni a felolvasásban. A legfontosabb számomra, hogy csak akkor olvasok fel, ha kedvem is van hozzá. Észrevettem, hogy fáradtan, lehangoltan kissé mélyebb a hangom. Reggel, délelőtt és délután más a hangszínem. Mivel a látássérült embereknek sokkal kifinomultabb a hallásuk, törekszem a tökéletes munkára. Igyekszem magam megfelelő lelkiállapotba hozni a felolvasás előtt.

Segítsünk az érdeklődőknek! Hogyan válhat valaki felolvasóvá? Mit takar a próbaolvasás? Te egyből megfeleltél?

Felolvasó bárkiből válhat, aki szeret olvasni, felolvasni, és szeretettel gondol a majdani hallgatókra. Az egyesület oldalán található e-mail címre kell elküldeni a próbafelvételt, egy részletet A kis herceg-ből. A felvételt Helle Maximillian, az egyesület látássérült alelnöke hallgatja meg és küld visszajelzést a felolvasónak. Az értékelés három féle lehet. Megfelel, nem felel meg, és a „próbáld újra”, ami azt jelenti, hogy kellemes a hangszíned, jó az értelmezésed, de valami apró zavaró tényező miatt újra kell venni az anyagot, ha még mindig tart a lelkesedésed. Néha csak a technikai feltételek nem megfelelőek. Az utóbbi csoportból is remek felolvasóvá lehet válni. Az én első felvételem megfelelő volt.

A felolvasás folyamatáról mesélnél egy kicsit? Te hogyan készülsz fel? Van állandó hely, ahol felolvasol? Milyen eszközre rögzíted a felvételt? Mi történik, ha hibázol felolvasás közben? Hogyan juttatod el az Egyesületnek a hanganyagot?

Szerintem minden felolvasónak van saját rituáléja. Én általában egyszerre 2-3 könyvet veszek fel. Ennek az az oka, hogy vannak kifejezetten nehéz témájú szövegek, vagy nagyon hosszú fejezetek, amihez hosszabb időre és megfelelő elmélyülésre van szükség. Erre nem minden nap adottak a körülmények. Más könyvek könnyedebbek, rövidebb fejezetekből állnak. A párhuzamos olvasás lehetőséget teremt arra, hogy kiválasszam, éppen melyikhez van kedvem.

Minden felvételt ugyanabban a szobában veszek fel, ugyanabban a pozícióban, mert a hallgatók észrevesznek minden apró változtatást. Egy kisebb szoba például akusztikailag kedvezőbb egy visszhangos nappalinál.

A felvételeimet egy Samsung telefon hangrögzítőjével veszem fel. Korábban hiba esetén egy sípoló gumilabdával jeleztem a hibát. Sípolás után három másodpercet vártam majd a rontott mondatot vagy bekezdést újra felolvastam. Néhány felolvasótársunk 3 kopogással jelzi a hibát. A vágók mindkét esetben teljesen el tudják tüntetni a hibás részt. Mostanában, ha olvasás közben észreveszem a hibát, akkor leállítom a felvételt, és a rögzítősávon azonnal törlöm a hibás részt, majd folytatom a felolvasást. Előfordulnak olyan hibák, amelyeket nem veszek észre olvasás közben. Ezekről a visszahallgatás során készítek hibajegyzéket, és azonnal felveszem újra a szöveget, hogy az azonos hangszínt biztosítani tudjam. A javított felvételeket a törzsanyaggal együtt küldöm a vágóknak.

Én „zippelve” szoktam az anyagokat elküldeni e-mailban a megadott címre. Esetenként a wetransfer-en, ebben az esetben nem kell „csomagolni” a fájlokat, mert ez a program magának tömörít. Először számomra is kínaiul hangzottak ezek a szavak, de ha az ember lelkesedik valami iránt, hamar megtanul olyan dolgokat is, amelyekre addig nem tartotta képesnek magát.

Vannak látássérültek által igényelt könyvek és saját ajánlás alapján is fel lehet olvasni. A Te könyvválasztásaidat mi határozza meg?

Viszonylag korán csatlakoztam az egyesülethez, amikor még gyerekcipőben járt az önkéntes felolvasás. Pedagógusként az ifjúság volt a célközönségem. Főként gyermek- és ifjúsági regényeket olvastam fel. Mivel egyre népszerűbb a Bodor Tibor Hangoskönyvtár a látássérültek között, egyre több igény is bekerül a „felolvasandó” táblázatba. Igyekszem megtalálni az arany középutat. Ajánlok is könyveket, és igényeket is olvasok fel. Újabban kapok személyes felkérést is, hogy ezt, vagy azt a könyvet olvassam fel, mert szeretnék a hangomon hallgatni. Az ilyen felkéréseket mindig maradéktalanul teljesítem.

Hogyan szorítasz időt erre a rengeteg felolvasásra? Azt hinné az ember, hogy varázsolsz Magadnak plusz órákat.

Minden csak tervezés és szervezés kérdése. Amit az ember nagyon szeret, arra könnyebben talál időt is. Szeretek olvasni, felolvasni, példát mutatni a tanítványaimnak. A rövidtávú terveimben mindig szerepel felolvasnivaló is.

Mit tapasztalsz alsós osztályfőnökként a gyerekek mesékhez való viszonyulása kapcsán? Vágynak a történetekre, van bennük kíváncsiság és érdeklődés a betűk, majd az olvasás önálló elsajátítása iránt?

A gyerekek csodálatos kis lények. Nyitottak, érdeklődők. Mi felnőttek „rontjuk” el őket, ha nem figyelünk kellőképpen a szükségleteikre. Minden gyermek vágyik arra, hogy iskolás legyen, megtanuljon írni, olvasni, számolni, hisz olyan akar lenni, mint mi, felnőttek. Ha az érdeklődésüknek és az aktuális képességeiknek megfelelően választunk számukra olvasnivalót, akkor örömmel olvasnak önállóan is könyveket. Ahhoz, hogy az olvasás szeretete megmaradjon, szükséges a szülői jelenlét, a mesélés akkor is, amikor már önállóan is tudnak olvasni. Hisz az olvasás számukra eleinte nem szórakozás, hanem kemény munka. A közös mesélés, olvasás, az együtt töltött idő, az érzelmi biztonság összekapcsolódik a szívükben. Az a gyermek, akinek rendszeresen mesélnek, nagyobb eséllyel lesz olvasó felnőtt. Pedagógusként igyekszem ezt a szerepet részben átvállalni. Sokat olvasok a gyerekeknek, és mindig meghallgatom az olvasmányélményeiket.

 2016. július 24. csömöri Horgásztó - Lencsés Szilvi osztályának kisdiákjai mesélik nyári olvasmányélményeiket

A világ változik, benne és vele mi magunk is. A gyerekek befogadókészsége, figyelme is átalakulóban van, amihez igazodnunk kell az olvasmányaik megválasztása során is. Milyen tematikát követsz e téren elsőtől negyedikig, amíg a szárnyaid alatt vannak a gyerekek?

Legfontosabb elv, amit az ajánlások során betartok, hogy az ajánlott könyv személyre szabott legyen. Inkább kicsit „könnyebb”. Nagy kép, kevés betű. Ez garantálja a sikerélményt. Ahogy kialakul a készség, biztossá válik a betűismeret, megfelelő a szókincs, el lehet mozdulni a nehezebb olvasmányok felé. Kevesebb kép, több betű. Nagyon fontos a fokozatosság. Első osztálytól kezdve olvasunk közösen is a gyerekekkel. A négy év alatt kb. 15 könyvet dolgozunk fel. Magyar klasszikus és kortárs irodalmat, és a főbb európai kultúrák gyöngyszemeit. A pedagógus hozzáállása, beállítódása kulcsfontosságú. Jó hozzáállással a Kincskeresőt is imádják a gyerekek, és meg tudják fogalmazni a történetek tanulságait. Micimackót is lehet olvasni úgy, mintha „bugyuta” történet lenne, és lehet matematikai logika alapján is megközelíteni a történeteket. Ebben is, mint sok minden másban, a hozzáállás a lényeges.

A fogyatékossággal élő személyeket befogadó, az emberi sokszínűséget elfogadó és tisztelő társadalom alapjainak a megteremtéséhez az iskola hihetetlen mértékben hozzájárulhat. A sérült emberek elfogadására hangsúlyt fordítotok esetleg az irodalmi tananyag megválasztásával vagy más módon az iskolában? Vagy e téren még lemaradásban vagyunk és jobb esetben ki-ki egyénileg keresi meg azt az utat, módszert, mely elősegíti az integrációt?

Szerintem ebben is sokfélék vagyunk. A személyes beállítódásunk meghatározza, hogyan állunk ehhez a kérdéshez. Gyermekkoromban az édesanyám a Móra Könyvkiadóban dolgozott, a Vakok Intézete mellett, ezért kicsi korom óta hozzászoktam a fehér bot látványához. Munka után Braille-írógéppel másolt könyveket a látássérültek számára, így hamar megismerkedtem a Braille ábécével.  Gyermekkoromban a szemben lakó család néma volt, jelnyelven kommunikáltak egymással, így pár jelet megtanultam tőlük. Számomra természetes az elfogadás, a segítségnyújtás. Ezt a szemléletet szeretném a tanítványaimnak is továbbadni. Személyes élményeken keresztül, olvasmányok által, (Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Mészöly Ágnes: Ez egy ilyen nap, Szabadlábon, Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból), és érzékenyítő programokkal. Minden osztályommal elmegyek a Láthatatlan Kiállításra, hogy a saját bőrükön tapasztalják a gyerekek, milyen érzés látássérültnek lenni.

Tudom, hogy több területen is végzel önkéntes tevékenységet. Lehet ezeket priorizálni? Van abszolút kedvenced?

Persze. Számomra a legfontosabbak, amiket a gyerekekkel közösen végezhetünk. Ezek közül is az egyik kedvencem a jótékonysági futásunk a Vivicittán, amikor több, mint 700.000 forintot sikerült gyűjtenünk iskolai könyvtárunk számára, vagy az állami gondozott gyerekekkel közös színházlátogatásunk. Szívemnek kedves elfoglaltság, amikor a lakókörnyezetünkben gyűjtünk szemetet. Legutóbb 12 zsák szemetet gyűjtöttünk a faluban. Megemlíthetem az Ételdobozt is, ahol nem csak én önkénteskedem, hanem az osztályom is. Negyedik éve látogatjuk és támogatjuk a dobozt adományainkkal. (szerk.: A Re-Formáló Egyesület Enni-adok ételdobozokat működtet szerte az országban, jelenleg 66 kihelyezett ételdoboz működik, köztük a csömöri is. Az adott településen 10-15 főből álló önkéntes közösség gondoskodik a dobozok tisztításáról, töltéséről, karbantartásáról. A dobozokkal elérni kívánt elsődleges cél a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló, a periférián élő emberek, családok támogatása.)

 2019. október 19. Szilvi osztálya (akkor 2.a) adományokkal ellátogatott a csömöri Enni-adok ételdobozhoz

Három éve gyűjtünk kupakot az osztályban. Idén egy csömöri beteg kislányt támogatunk. Évek óta részt veszünk a karácsonyi cipősdoboz akcióban. 2020-ban sikerült a 3.a osztály és a Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével az összes csömöri rászoruló gyermek számára ajándékdobozt készítenünk. Maga az önkormányzati munka is önkéntes tevékenység. Fontosnak tartom az élelmiszergyűjtést is, ahol rendszeresen Drahos Réka Dalma kollégámmal együtt veszünk részt. (A kapcsolódó Önkéntesek köztünk élnek - Önkéntesség az élelmiszergyűjtés égisze alatt c. riport itt olvasható.) Közösen tartunk ingyenes kézműves foglalkozásokat is szombatonként a nemzetiségi gyerekeknek. A legbüszkébb akkor vagyok, amikor valamelyik tanítványom elmeséli, hogy a családdal részt vettek valamilyen önkéntes tevékenységben. A szemléletformálás a legfontosabb. 

2020. december 6. - cipősdoboz akció a csömöri rászoruló gyerekeknek, balról: Lencsés Szilvia, Juhász Bence csömöri Szent Rita Karitász Közösség vezetője

+ 1 Kultúrnasi kérdés – Van olyan kulturális élmény, amit nagyon szeretnél kipróbálni, megtapasztalni, de valamiért nem volt még rá lehetőséged?

Nagyon szeretnék részt venni Veled egy Guinness rekordban. A folyamatos felolvasás 6 napos rekordját szeretném megdönteni, és új csúcsot állítani Csömörön. A COVID előtt már a szervezésbe is belekezdtünk, csak a járványhelyzet megakadályozta a megvalósítást. Remélem lesz még rá alkalom.

Úgy lesz Szilvi! Bízom benne, hogy hamarosan újult erővel pont ott tudjuk folytatni a projektet, ahol félbemaradt a vírushelyzet miatt. A csömöri Kulturális összeesküvés nem szunnyad!

Köszönöm az interjút Szilvi!

Szilvivel kislányom révén ismertük meg egymást, akinek Szilvi alsó tagozatban osztályfőnöke volt. Nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot és Kulturális összeesküvés néven 2016-ban kezdtük el közös kultúra-, valamint olvasásnépszerűsítő mozgalmunkat. Először helyben segítéssel, majd egyre nagyobb hatókörben tevékenykedtünk. Projektjeinket közösségi megmozdulásokkal is hirdettük, országos futóversenyeken (Vivicitta, SPAR Maraton) indultunk csapattal és a helyszíneken ki is települtünk. A pandémia hatására lassítottunk, ahogy mindenki, de alkalmazkodva erőteljesen változó világunkhoz, igazodunk az éppen aktuális tempóhoz, hiszen hisszük, hogy a kultúrára mindig mindenkinek szüksége van.

 2018. április 14. 33. Telekom Vivicittá Városvédő Futás, Margit-sziget, csömöri Kulturális összeesküvés 103 fős csapata (részcsapat) - jó ügy a Kultúra Mindenkié! jó ügy során pénzadományt gyűjtöttünk, melyből gyermekotthonok számára vásároltunk kortárs irodalmat, balról guggolva: Lencsés Szilvia, Bihari Réka, Finy Petra, Grecsó Krisztián, Vecsei H. Miklós

***

Bodor Tibor Kulturális Egyesület

elérhetőségek:

https://www.facebook.com/Bodor.Tibor.Kulturalis.Egyesulet

www.bodortibor.hu

Aki kedvet érez a felolvasáshoz, látogasson el a www.bodortibor.hu oldalra, ahol a Csatlakozz! fülre kattintva a kezdeti lépésekhez szükséges minden információt megtalál!

képek forrása: net, saját fotók